2006 júl. 22., szombat 02:01
A Feri és a barátai
Hát tegnap olyat bloggolt a Feri, hogy még ide az Olt völgyébe is elért a híre. Itt nagyon figyelik ám a Ferit, nehogy valami hülyeséget csináljon vagy mondjon. Erre meg arról írt a blogjában a Feri, hogy régen megkérte barátait, szóljanak neki, ha kezd meghülyülni. Hát itt ma hirtelen ölég sok barátja lett a Ferinek...
mm
2006 júl. 22., szombat 01:30
Huh, Weinberger...
Hah, bizony, de még mennyire! A. G. Weinberger is milyen jót muzsikált! És nem csak az a másfél deci áfonya, meg a sötét-hûvös-csillagos éjszaka mondatja ám ezt. Már a beállásnál is hallottuk, de csak legyintettünk: "Ja, bíbíking, felvételről megy." Aztán nem. Gerinc-simogatós zenét játszik ez a figura. Aztán cd-t is vettünk, most hallgatom, még mindig nagyon jó, még ha nem is élő, és az áfonyának már csak egy pici, nyomasztó árnyéka van a fejemben. Szóval legközelebb majd whisky, jég, behúzzuk a függönyt, és... meg zenét ishallgatunk :) Odaültem utána, ahol beszélgettek. A jegyzetek kicsit kócosak, de sebaj. Kihámozok belőlük annyit, hogy AG volt porszívóügynök, egy hétig, meg játszott Chicagóban kaszinókban 100 dollárért hat órán keresztül, meg hogy az amerikaiak kíváncsiak, nincs bennük rossz, és ha jó a zene ritmusa, az mindent rendbetesz. (Kivéve a másnapos fejnyomást - de ezt nem a jegyzetből néztem.) Szóval jövünk legközelebb is, meg hívni is kéne, hadd hallják még többen. Úgy legyen.
-hl-
2006 júl. 21., péntek 18:34
Sárbírkózás vár ránk?
Vihar utáni csend, vagy sárdagasztós ereszdelahajam bulit ígér a péntek este? A szakadó eső elmossa a buliznivágyók tüzét, vagy inkább összehozza az ázott veréb kinézetû táborlakókat? Mindenesetre az időjárás eddig hálás volt Tusványoshoz. Na nem értük el a Magyarországon uralkodó pokoli viszonyokat, ám egyre melegebb és naposabb lett az Olt völgye. Bárhogy is, a ma esti zene-bona meg tinci-tánci lehet, hogy sári-mári lesz csupán, és a bakancsok jobban meg fogják sínyleni, mint a pénztárcák.
(pédé)
2006 júl. 21., péntek 11:20
Megáll az idõ
Itt a táborban valahogy nincs idő. Megszûnik létezni, már ha egyáltalán létezik ilyen. (Mert objektíve biztosan nem, inkább szubjektíve.) Mi magunk is állandóan időzavarban vagyunk, milyen nap is van éppen. Ma például péntek van, de ugyanígy lehetne akár csütörtök is. Az előbb bejött a sajtóirodába egy lány, programot keresett. Adtunk neki egy mait, és értetlenkedve adta vissza, hogy ez pénteki. Neki csütörtöki kellene. Szóval ő is időzavarban van. Számára sincs most múlt vagy jövő, csak a jelen. Mert az idő itt egyetlen hatalmas, tusványosi élményfolyamban tárgyiasul. Információkban, beszélgetésekben, bulikban és sörben, pálinkában folyó kánaánban. Mindenkinek magában, úgy ahogyan megéli mindezt. És ez így lesz mindig, mindegy, hogy milyen nap van éppen, vagy milyen év. Megállt az idő.

mm
2006 júl. 21., péntek 01:10
Kirúgjuk a csűr oldalát
Ez hiányzott már egy jó ideje. A megérkezésünk napjától. Hogy valami ennyire tökéletes legyen, mint ez a mai este. Végre táncház. Mégpedig a Száscsávási zenekar húzza. Olyan eredeti-szépen, hogy az ember szíve belehasad. Ez is egy rezervátum ám – BigBayer után szabadon – csak épp az a fajta, amit örökre meg kellene őrizni. Mert ők és a szüleik, s azok nagyszülei maguknak tartogatták, és mégis nekünk adták az élményt ma este.
Döng a csűr, ahogy harminc-negyven ember lába egy ütemre dobban. Kurjongatunk, ahogy a szánkon kifér, mert nem lehet bírni már a tánc őrjítő gyönyörűségét. Ránézek a lányra, aki pihegve velem mozdul, érzem minden rezdülését, akárha nem is most látnám először, hanem száz éve ismerném, száz éve szeretném. De egybefűz engem, a pestit, s őt, a szeredait a sosem volt őseink szép emléke, ahogy ők járták annak idején.
Még egy akkord, és lehúzzák. Végre. Mert talán belehaltam volna. Mégse akarok mást, csak még egyszer, még ezerszer ugyanezt.
T-om
2006 júl. 20., csütörtök 22:06
Húshegyet akarok!
Miccs, mitite, csórékolbász. A tűzön, tálcán, a padon, a kézben, a szájban a gyomorban. Mustárral, kenyérrel. Remek vágycsillapító. Mármint ét. Jól megrágva, sörrel öblítve. Úgy tűnik, a tábor erről is szól. Vajon mennyi hús kerül hat nap alatt az emberi belekbe? Hány kiló birka, marha és disznó csúszik át a nyelőcsövek nyálkás csatornáján? Kellene építeni a nagyszínpad előtt nyers húsból egy hatalmas miccshegyet, és belenyomakodni meztelenül. Aztán bekenve a húsmázzal ráülni a grillezőre és magunkról enni a sülő darabokat.
pédé
2006 júl. 20., csütörtök 18:57
Megvan
Megvan az elveszett munkatárs. Egyszer csak besétált a sajtóiroda ajtaján. Épen, egészségesen, igaz, kissé szétcsúszva. És meglettek az iratai is, nem ő találta meg, hanem a táborozók közül valaki. Õ tehát hiába kereste. Mint mondta, annyira meg akarta találni, hogy beleszédült, és le kellett pihennie egy padon, közel a táborhoz. Aztán elaludt. Ez az eltûnés magyarázata. Tele van szürreális élményekkel, lehet, hogy majd ír róla.
mm
2006 júl. 20., csütörtök 15:24
Eltûnt!
Ma eltûnt az egyik munkatársunk. Megjött reggel, már pirkadt, lefeküdt úgy, ahogy volt, és aludt ártatlanul, kiskoszosan. Hagytuk, hadd pihenjen, mert láthatóan megviselte az éjjeli-hajnali áfonyázás. Megcsinálta más a délelőtti, kora délutáni előadásokat. Aztán 13 óra körül felébredt, és ráeszmélt, hogy nincsenek meg az iratai, eltûnt a pénze. A kistáskáját elhagyta valahol útban a szállás felé, amit mellesleg nagy kerülőutak megtételével sikerült csak megtalálnia. De ez most nagy baj, ha nincs útlevél. Elment hát megkeresni. És azóta nincs meg. Eltûnt. A telefonja kicsöng, de nem veszi fel. Az esemesekre nem reagál. Ha látja valaki, szóljon. Keressük.
mm
Üzenj Te is!
Impresszum